Üdvözletem minden Olvasómnak!
Nagyon
szépen köszönöm a +1 feliratkozót, és a kommenteket! Nagyon örülök, hogy
olvastok!
A mai
rész szerintem egy kicsit kuszára sikeredett, de remélem érteni fogjátok.
Figyelmeztetni szeretnék mindenkit, hogy ebben a részben már lesznek +18
részek(inkább +16).
Jó olvasást! ;)
xoxo
Lilly
Ui.: Egy
nappal később hoztam ezt a részt, mint szeretem volna, úgyhogy legközelebb
kedden hozok részt, ha minden úgy alakul ahogy tervezem. Bocsiiii…. :)
Niall Horan
8
körül Hazza, mikor már egyfolytában chatelt valakivel, egyik pillanatban
hirtelen felpattant, gyorsan, de mégis halkan felosont a lépcsőn. Lépteinek
zaja elárulta, hogy egészen a folyosó végéig ment, majd megállt.
Biztos
voltam benne, hogy Lou szobája előtt áll. Majd egyik pillanatban gyors dobogás,
és láttam ahogy átfut a nappalin a konyhába, de valami nagyon fura volt rajra.
Ilyen boldognak talán még soha sem láttam. A mosolya az egekig ért.
Mindenéből
sütött, hogy valamitől nagyon boldog. El se tudtam képzelni mi történhetett mit
csinálhatott Louis, aminek ennyire örül Göndör.
Louis Tomlinson
3
vagy 4 órán keresztül beszélgettem az idegennel, és olyan volt mintha minden
problémámat tényleg átérezné. Olyan volt, mintha évek óta ismerném, mintha
ismerné a gondolataim, és teljesen megértene.
Már
éjfél lehetett, mikor egyszer csak már nem válaszolt, gondoltam elaludt.
Erre
a gondolatra elmosolyodtam, mert eszembe jutott, hogy Hazza elég gyakran
ruhában, géppel a kezében alszik el, és mikor alszik olyan, mint egy kis göndör
angyal. Már teljesen elfelejtettem, hogy valaha is haragudtam rá, és olyan
vágyat éreztem, hogy elmondjam neki minden érzésemet, hogy átlopóztam a
szobájába.
Égett
nála az olvasólámpája, mellette ott hevert nyitottan a még világító laptopja,
és ő ott feküdt ruhában, az ágya közepén. Nagyon aranyos volt, ahogy nyitott
szájjal szuszogott. Gondoltam kikapcsolom a gépét, leveszem a zokniját, ugyanis
utál zokniban aludni, és befekszek mellé. Ha pedig reggel megkérdezni miért
vagyok ott, majd azt mondom, hogy vihar volt, és féltem. Ez eddig mindig
bejött, nem is sejti, hogy igazából imádom a tomboló szelet.
Azonban
ahogy végighúztam az ujjam a laptopja touchpadján egy kísértetiesen ismerős
oldal ugrott fel. A beszélgetés az „Ismeretlennel”, aki most már nem is
ismeretlen. Harryvel beszélgettem, úgyhogy nem is tudtam róla, és úgymond
szerelmet vallottam neki!
Ez
a hír teljesen sokkolt! Ezt nem szabad megtudnia véletlenül sem.
Gyorsan
lefotóztam a képernyőt, hogy megmaradjon nekem emléknek, majd bezártam az
oldalt, tudva, hogy az úgysem menti a beszélgetéseket. De vajon ő kiről
beszélt? Vajon nekem miért nem mesélt arról a személyről, akit reménytelenül
szeret?
„-Lehet,
hogy te vagy az!” - ez a gondolat óriási hévvel rohant meg. Ha ez igaz lenne,
valóban én lennék a világ legboldogabb embere.
„-Ne
gondolj ilyenekre Tomlinson, tudod, hogy nem igazak!” - korholt le a realista
énem.
Szomorúan
feküdtem be a göndörke mellé, és ahogy épp magunkra húztam volna a takarót, egy
kar ölelte át a derekamat, és húzott közel tulajdonosához.
Ránéztem,
de szemei csukva voltak, gondoltam reflex szerűen húzott magához, amit a volt
barátnőinél szokott meg. Ezektől függetlenül nagyon jól esett érintése, így
boldogan aludtam el.
***
Reggel
arra ébredtem, valaki simogatja az arcomat. Gondoltam Niall próbál így
felébreszteni.
-Ni
korán van még! Hagyj!- morogtam.
-11
óra van Hétalvó!- mondta a számomra legváratlanabb hang. Hogyhogy Harry
ébresztget, ő sose szokott. Aztán eszembe jutottak a tegnap este történtek, és
úgy döntöttem tettetem az alvó, mert jólesett az érintése.
-Tudom,
hogy ébren vagy! Hoztam neked reggelit!- mondta, hallottam a hangkán, hogy
mosolyog. Egy „Hmmmm…” nyögés közepette kinyitottam a szememet, és feltoltam
magam ülésbe. Ekkor láttam meg őt. Törökülésben ült egy szál alsóban, kócos
hajjal.
Nagyon
beindított a látványa, próbáltam nem rá nézni, mert már így is kezdett
keményedni a boxerem „rabja”.
Hogy
eltereljem róla a figyelmem a tálcára néztem, és hirtelen levegőt venni is
elfelejtettem. A tányéron kettő rózsaszín mázas, SZÍVECSKE alakú süti foglalt
helyet. Teljesen megdöbbentem, felváltva néztem rá és a sütikre. Ekkor ő
felállt az ágyról, az éjjeli szekrényéhez sétált, és kivette onnan azokat a
süteményeket amiket én adtam neki tegnap, amikről azt gondoltam, hogy megette.
Lerakta őket az enyéim mellé, és visszaült az ágyra közvetlen mellém.
-Boo
Bear mondanom kell valamit!- mondta, nagyon örültem, hogy így hív, de annak
nem, hogy mondata közben vészesen közel hajolt arcomhoz. Minden centivel egyre
kevesebb volt az önuralmam, csak a száját tudtam nézni.
És
ekkor megcsörrent a telefonom. Még soha életemben nem haragudtam Steve Jobs-ra,
de most rettentően. Harry keserűen elmosolyodott, és elhúzódott. Csak bámulni
tudtam, amitől még szélesebben mosolygott, majd a zsebem felé nyújt, amitől
azonnal kapcsoltam, és felvettem Pault.
-Hello
Mr. Tomlinson! - mondta derűs hanggal- Ma kellene jönnötök megbeszélni néhány
tisztázatlan részletet! Remélem nem baj. Akkor 1-kor az irodámban! Bye! -
döbbenten emeltem el a telefonom a fülemtől. Hazza kíváncsian figyelt.
-Paulhoz
kell mennünk! Szóljunk a többieknek! - sóhajtottam.
***
Megbeszélés
közben Harry elég érdekesen, és számomra pedig elég izgatóan viselkedett.
Beharapott ajkakkal kacsintott rám elég gyakran, a combomat simogatta,
véletlenszerűen ölelgetett. De egy idő után kezdte abbahagyni, bár nekem ez
vihar előtti csendnek tűnt. Olyan délután 5 körül kissé feszült hangulatban
indultam haza a One Direction vidám tagjai társaságában.
Már
félúton járhattunk, és kezdtem remélni, hogy abbahagyta, mikor egy gyengéd kéz
érintését éreztem a combomon felfelé haladni, és vészesen közeledni a
legintimebb pontomhoz.
-Hazz
nem vicces! Vezetni próbálok! - förmedtem rá, de mintha meg se hallotta volna.
„-Louis
nem vagy meleg! Nem indulhatsz be a legjobb barátodra!” - szóltam ugyanakkor
magamra, és a dudorodó alsómra.
Ekkor
azok a bizonyos ujjak körözni kezdtek dudoromon, amitől a farmerom kezdett
nagyon szűk lenni.
-Harold
fejezd be! - szóltam rá ingerülten. Nem akartam bevallani magamnak, de jólesett
ez a fajta érintése is.
-Lou
vigyázz túlmész a házunkon! - zökkentett ki Liam hangja a gondolataimból, mire beletapostam a fékbe,
és amilyen gyorsan csak tudtam merevedésemtől, kipattantam az autóból és
rohanni kezdtem a ház felé.
Ahogy
beértem a fürdőszobába, és magamra zártam az ajtaját, kezdett bennem
tudatosodni, hogy mi történt. De mikor lepörgettem magam előtt az elmúlt húsz
percben, vagyis inkább 5 órában történteket, rettentően kezdtem magam érezni.
Hogy
történhettek ezek meg velem?! Miért csinálta ezt? Úristen mi történik
körülöttem?!
Gondolkodás
helyett inkább levetkőztem, és beálltam a zuhany alá.
„-William
nem vagy meleg! Nem indulhatsz be a legjobb barátod érintéseitől! De ha egyszer
szeretem?” - gondolkodtam, miközben engedtem magamra a hideg vizet.
Ekkor
egy izmos kar ölelt át hátulról, és egy meztelen test nyomódott a hátamnak.
Szegény Lou :( és kapjabe Paul! Xd miért pont akkor kellett szolni ?! Xd siess nagyon a köviveel!! *-*:D imádtam! :3<3 és sok sikert ;)
VálaszTörlésOksiii sietek! :D Nagyon nagyon jólesnek a szavaid! *-* Nagyon nagyon köszönömmmmmm!!!!<3 *-*
Törlésáááááááááááááááá xd harry a kis huncutxd.....hogty baszná meg louist a zuhany allatxd! á-á-á-áxd juj xd vigyorgok mint egy i-d-i-ó-t-a!xd am ezt en izélés miatt mondom, de ebben semmi +18-as dolog nem voltxd de nem baj az:9 nem kell azt siettetnixd ááá kiváncsi vagyok milesz!xd:)*-* sies vele léééégyszi!:D
VálaszTörlés:DDDDD A következő részben lehet, hogy megteszi, kérésed számomra parancs! xd
TörlésCsak azért írtam oda, hogy utána senki ne mondhassa, hogy nem szóltam! :)
Sietek! <3
Szia Csajszi! ;) Nagyon-nagyon-nagyon jó lett mind a 3 rész *o* Nagyon ügyes vagy!! :*
VálaszTörlésés Ismeretlen.hu?! ;) :DD
Csak így tovább!<3
Ciaaaaa!! <3 Nagyon nagyon nagyon nagyon köszönöm az ajándékomat! Egyiket se fogom sohasem levenni!*-*
TörlésMár most hiányzol! Borzalom! :DD
Köszönöm! Neked is csak így tovább! <3
JUJ...de jóóó.Siess a kövivel!!!
VálaszTörlésKöszönöm szépen!:)
TörlésSietek!<3